Milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb műszaki alapképzéseken? Hány pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez a villamosmérnök, a műszaki menedzser, a gépészmérnök vagy éppen a mechatronikai mérnök képzésen?
Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Második rész: műszaki menedzser.
Gépészmérnök, műszaki menedzser, villamos- és építőmérnök: 2011-ben ezekre a műszaki alapszakokra jelentkezett a legtöbb diák. A legnépszerűbb egyetemeken és főiskolákon valószínűleg idén is jóval 270 fölött húzzák majd meg a ponthatárokat, az államilag finanszírozott hallgatói helyek száma azonban – szemben a bölcsész-, a társadalomtudományi és a gazdasági képzésekkel – nem csökken.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
